Állati percek

Állati percek


Negyvenegyedik adás: 2019. február 21.

Elképesztő összefogással hatalmas sikert ért el a Valentin Projekt, aminek az volt a célja, hogy a gazdátlan kutyák ellátására, gondozására és örökbeadásához gyűjtsön adományokat. A kezdeményezés január végén indult útjára Demény, a kötsög és az Eszkuláp Állatvédő Egyesület összefogása révén, ám hamar nagyobbra nőtt, mint azt a kezdeményezők remélhették. A szívmelengető felhívás villámgyorsan bejárta a közösségi oldalakat és a sajtót is, így egyre több emberhez eljutott az üzenet: a Valentin-napra szánt virág árát költsétek inkább egy rászoruló kutya életére. Németh Rékával, az Eszkuláp egyesület elnökével Kovács Péter beszélget.


Negyvenedik adás: 2019. február 7.

Az Állati percekben a civil szervezetekről lesz szó, amelyek többségükben adományokból tartják fenn magukat, így az egyik legnagyobb feladat a forrásteremtés. Az Országos Állatvédelmi Alapítvány szemszögéből próbálom most bemutatni ezt a tevékenységet, amit akár más területen dolgozó egyesületek, alapítványok is alkalmazhatnak saját céljaik érdekében. Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.


Harminckilencedik adás: 2019. január 24.

Kutyával is lehet ügyeket intézni a törökbálinti városházán. Emellett minden betérő kutyát megajándékoznak egy fogápoló rágósnackkel, a portán pedig chipleolvasó is működik, amennyiben egy elkóborolt kutya gazdáját kell megtalálni. Az országban egyébként Törökbálint az első, ahol ilyen módon reformálták meg az ügyfélfogadást. Elek Sándor polgármesterrel Kovács Péter beszélget.


Harmincnyolcadik adás: 2019. január 10.

Szegeden működik az Utcamacska Projekt, amelynek elsődleges célja, hogy ivartalanítással csökkentsék a városban a kóbor cicák számát. Felismerték, hogy túl sok az állat ahhoz, hogy menhelyekre, állatotthonokba, később pedig gazdához kerüljenek, arról nem is szólva, hogy egy utcán felnövő macska már túl vad ahhoz, hogy megszokja az ember közelségét. Ezért alkalmazzák az úgynevezett TNR módszert, valamint ivartalanítási akciót is hirdettek. Sárközi Kitti projekt-koordinátorral Kovács Péter beszélget.


Harminchetedik adás: 2018. december 28.

Több ezer fiatalt szólított meg 2018-ban az Országos Állatvédelmi alapítvány. Több nyári programra és táborba kaptak meghívást, ami nagyon fontos, hiszen ebből is látszik, hogy az oktatási intézmények egyre fontosabbnak tartják az állatvédelmet. Az alapítványnak nagy tervei vannak a 2019-es esztendőben is. Ami biztos, hogy az oktatást, az ivartalanítást, a tanácsadói tevékenységüket tovább folytatják, és bíznak abban, hogy egyre több állatbarát megismeri és elismeri a munkájukat. Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.


Harminchatodik adás: 2018. december 13.

Karácsony közeledtével minden állatvédő szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra az üzenetre, miszerint ne ajándékozzunk élő állatot karácsonyra. Egy állat – főleg egy kutya vagy egy macska – akár 10-15 évre is társa lehet az embernek, ezért fontos, hogy komoly, megfontolt döntés után határozzunk csak a négylábú családtagról. Balogh Ernővel, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítójával Kovács Péter beszélget.


Harmincötödik adás: 2018. november 29.

Most először mutatták ki kutatók mikro műanyagok és mikro szálak jelenlétét vadon élő állatok szervezetében. Az is kiderül, hogy ezek a mikroszkopikus részecskék már az emberi szervezetben is megtalálhatók. Azt még csak találgatják a tudósok, hogy ez milyen hatással van az emberek és állatok egészségére. Mindezekről Ilosvay György egyetemi adjunktust, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökét Kovács Péter kérdezi.


Harmincnegyedik adás: 2018. november 15.

A keleti sünökről már volt szó az Állati Percekben, a közelgő tél miatt azonban újból aktuális a téma. A tüskés állatok elkezdték téli álmukat, egyes példányok viszont vagy betegek, vagy túl kicsik ahhoz, hogy álomba szenderüljenek. Ők segítség nélkül bizony elpusztulnak. Otthon, a kertünkben is átteleltethetjük a bajba jutott süniket, de kérhetünk segítséget vadasparkoktól, állatkertektől, valamint állatvédő szervezetektől is. A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete 2 éve indította Sünmentő-kommandóját, Balogh Ernővel, a szerveztet elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincharmadik adás: 2018. november 1.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.


Harminckettedik adás: 2018. október 14.

Országosan egyedülálló együttműködés jött létre Tatabányán az ebrendészeti telep és a Segítő Kéz A Kutyákért Egyesület között. Évente átlagosan 400-600 kutya és mintegy 80 macska kerül be a telepre. Ezeknek az állatoknak a megmentése, új élethez, gazdához juttatása érdekében alakult meg az egyesület 2012-ben. Most Masnit, a leukózisban szenvedő cicát szeretnék mihamarabb gazdihoz juttatni. Bányai Krisztinával, az egyesület elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincegyedik adás: 2018. október 4.

Ma van az állatok világnapja, amelyet 1931 óta ünneplünk minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Balogh Ernővel, a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincadik adás: 2018. szeptember 20.

Nem újkeletű dolog állatok alkalmazása rehabilitációs, terápiás célokból. Egyes kutatók szerint egészen az ősidőkig visszavezethető, amikor még természetfeletti erőket tulajdonítottak az állatoknak és azok szellemének. Manapság már ennél jóval kifinomultabban használják ki az állatok és emberek közti interakcióból fakadó pozitív élettani hatásokat. A kutyák a legelterjedtebbek az állatos terápia területén, hiszen könnyen elérhetőek, mobilak, jól motiválhatók, és kifejezetten jól értelmezik az emberi mimikát és testbeszédet. De hogy mitől lesz egy kutya terápiás, hol alkalmazzák őket és hogyan működik mindez egyáltalán, arról Kovács-Czirják Helgát, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület terápiás programkoordinátorát kérdezi Kovács Péter.