Nyolcvanegyedik adás: 2020. október 15.

Már készül a télre a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. Ezzel kapcsolatban korábban gyűjtést is kiírtak, de az összeg töredéke érkezett csak be. Balogh Ernő, a szervezet elnöke elmondta, továbbra is várják az állatbarátok segítségét, hogy minden eszközt megvásárolhassanak a téliesítéshez és kijavíthassák a rossz faházuk tetejét. Hozzátette, cicákat, kutyusokat és süniket gondoznak a központban, a lehetőségeikhez mérten próbálnak segíteni, azonban a férőhelyeik végesek. A riporter Kovács Péter.


Nyolcvanadik adás: 2020. szeptember 24.

Közzétette az adóhatóság az 1 % felajánlások összegét. Az Országos Állatvédelmi Alapítványnak összesen 7 fő ajánlotta fel adója 1%-át, amely kicsivel több, mint 24 ezer forint. Balogh Ernő, a szervezet alapítója elmondta, rendkívül meglepődtek, hiszen nem gondolták volna, hogy bárki is őket jelöli meg a bevallásnál, mint kezdeményezett. Az alapítvány prevenciós szervezet és bár rendkívül fontos és hiánypótló munkát végeznek, az emberek ritkán támogatják ezt a fajta tevékenységet. A riporter Kovács Péter.


Hetvenkilencedik adás: 2020. szeptember 10.

Nem újkeletű dolog állatok alkalmazása rehabilitációs, terápiás célokból. Egyes kutatók szerint egészen az ősidőkig visszavezethető, amikor még természetfeletti erőket tulajdonítottak az állatoknak és azok szellemének. Manapság már ennél jóval kifinomultabban használják ki az állatok és emberek közti interakcióból fakadó pozitív élettani hatásokat. A kutyák a legelterjedtebbek az állatos terápia területén, hiszen könnyen elérhetőek, mobilak, jól motiválhatók, és kifejezetten jól értelmezik az emberi mimikát és testbeszédet. De hogy mitől lesz egy kutya terápiás, hol alkalmazzák őket és hogyan működik mindez egyáltalán, arról Kovács-Czirják Helgát, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület terápiás programkoordinátorát kérdezi Kovács Péter.


Hetvennyolcadik adás: 2020. augusztus 27.

Megszületett Dia, az első szegedi zebra. A csikó augusztus 12-én látta meg a napvilágot, és már a látogatók is megnézhetik a kifutóban. De nemcsak a kis zebrának, hanem Csülöknek, az első szegedi orrszarvúnak is örülhetnek a látogatók. Az állat a Nyíregyházi Állatparkból érkezett, ő egyébként Magyarország első indiai orrszarvúja. A fajmentő tenyészprogram hozzájárulásával maradhatott az országban. Veprik Róberttel, a Szegedi Vadaspark igazgatójával Kovács Péter beszélget.


Hetvenhetedik adás: 2020. július 31.

A járvány a különböző civil szervezeteket is rosszul érintette. Így volt ez a magyarországi Jane Goodall Intézetnél is, hiszen a szervezet szinte minden programja elmaradt, és félbeszakadt a mobiltelefon visszagyűjtő kampányuk is. Igyekeztek az online térben tevékenykedni, bár ez Kádár András, az intézet ügyvezetője szerint nem pótolja a személyes találkozásokat és előadásokat. Mindezek ellenére bizakodóak a jövőt illetően, és gyűjtést is indítottak Sünispotályt Hódmezővásárhelynek címmel. A riporter Kovács Péter.


Hetvenhatodik adás: 2020. július 16.

Napjainkban egyre többet hallunk a kutyák szívférgességéről. Ez egy potenciálisan halálos betegség, melyet egy fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett. A fertőzés megelőzése könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly a megelőzésen van. Dr. Tímár Endre állatorvossal Kovács Péter beszélget.


Hetvenötödik adás: 2020. július 2.

Ne hagyjunk autóban élő állatot, ne sétáltassunk a forró betonon, aszfalton kutyust – erre hívja fel a figyelmet a szegedi Országos Állatvédelmi Alapítvány örökös védence és tagja, Gomba, a cica. Arra kérik az állatbarátokat, hogy fogadják meg és adják tovább Gomba üzenetét. Ha bárki autóba zárt állatot észlel azonnal hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot. Balogh Ernővel, az alapítvány alapítójával beszélgetünk, a riporter Kovács Péter.


Hetvennegyedik adás: 2020. június 18.

Fiatal művészek festettek óriási fecskéket a Szegedi Távfűtő Kft. felsővárosi II-es fűtőművére. A Mondolo Egyesülettel közös „városmetamorfózis” nevű program megvalósításának első lépése a fűtőmű madárbarát, webes oktatási felületté alakítása. Érdekesség, hogy a fűtőműre nem csak festettek, hanem fecskefészkeket is raktak. Ezekből húszat a Madártani Egyesület készített, de a Mondolo Egyesület tagjai és a bordányi Apraja-Falva Óvoda és Bölcsőde munkatársai és gyerekei is kivették a részüket a munkából. Kóbor Balázst, a távhőcég ügyvezető igazgatóját Kovács Péter kérdezi. (Fotó: Mondolo Egyesület)


Hetvenharmadik adás: 2020. június 4.

Miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a több mint két évtizedes adatsorok átfogó elemzése alapján megállapítható, hogy az állománycsökkenés a hosszú távú – a Szaharától délre tartó – vonulók mellett már a rövid távú – az európai Mediterráneumba tartó – vonulóinkat is érinti. A témában Dr. Halmos Gergővel, az egyesület ügyvezető igazgatójával Kovács Péter beszélget.


Hetvenkettedik adás: 2020. május 14.

Mint minden évben tavasszal, most is nagyon sok sünnel találkozhatunk parkok, fás-bokros területek, erdők környékén. Sajnos sokszor az úttestre is tévednek, így gyakran esnek az autók áldozatául. Ebben az időszakban választanak párt maguknak a sünök, körülbelül egy hónap múlva pedig az első almok is megszületnek. Vigyázzunk a tüskés állatokra, hiszen amellett, hogy védettek, hasznosak is, a mondás szerint a kertészek legjobb barátai. Balogh Ernővel, a Sünmentő kommandót működtető Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének elnökével Kovács Péter beszélget.


Hetvenegyedik adás: 2020. április 30.

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült arra hívja most fel a felhívja a figyelmet, hogy ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra egyáltalán nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is. Ne irtsuk ki tehát őket, annál is inkább, mert az óriás tőrösdarázs – bár méretéből adódóan félelmet kelthet az emberekben – védett állat, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Orbán Zoltánnal, az egyesület szóvivőjével beszélgetünk a következő percekben. A riporter Kovács Péter.


Hetvenedik adás: 2020. április 16.

A koronavírus járvány következtében kialakult veszélyhelyzet miatt az állattartó telepek, elsősorban az állatmenhelyek rendkívül súlyos takarmányhiányban szenvednek. Az állatvédelmi civil szervezetek társadalmi munkáját különösen nehezíti, hogy a rendezvények, adomány gyűjtések, örökbefogadások szinte a nullára redukálódtak, továbbá a legtöbb helyen az eddig is meglévő munkaerőhiány tovább fokozódott. Létezik ugyan segítség, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a svájci Susy Utzinger állatvédő alapítvány is tápadományokkal segít, de ez hosszú távon sajnos nem jelent megoldást. Mészáros Gabriellával, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnökével Kovács Péter beszélget.


Hatvankilencedik adás: 2020. március 26.

Az állatoktól nem kapjuk el az új típusú koronavírust – sok szervezet mellett az Országos Állatvédelmi Alapítvány is erre hívja fel a figyelmet. A kutyák vagy cicák szőrén azonban megtapadhat a kórokozó, de pár higiéniás-és sétáltatási szabály betartásával jelentősen mérsékelhető a megfertőződés kockázata. A szervezet emellett arra kér minden állatbarátot, hogy segítsék az állatvédők munkáját ebben a nehéz időszakban. Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.


Hatvannyolcadik adás: 2020. március 12.

Félix érkezésével újra háromtagúvá vált a szegedi elefántcsapat. A mintegy 10 éves, hannoveri születésű bika Veszprémből érkezett, és foglalta el új helyét az elefántházban. A szállítás viszonylag gyorsan lezajlott. Miután a szállítókonténert a ház bejáratához emelte a daru, amint lehetett, gyorsan el is foglalta új helyét, ahol az ajtó túl oldalán egyből érdeklődve, vagyis elefánt módra nyújtott ormánnyal várták a leendő csapattársai. Veprik Róbert igazgatóval Kovács Péter beszélget.


Hatvanhetedik adás: 2020. február 27.

Az állatvédelem területén is nagyon fontos a prevenció, ezt vallja a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete is. Immáron nyolcadik éve működnek Hódmezővásárhelyen és környékén. Elsődleges céljuk az ivartalaníttatás és a fiatalok megszólítása, oktatása, állatszeretetre nevelése. Kezdetekben saját otthonaikban, ideiglenes befogadókkal tudtak állatokat elhelyezni, ám 2019 nyarán megnyitották az Állatvédelmi- és Szabadidős Központjukat, amelyet a hatósági állatorvos engedélyezett. Ez az intézmény színhelye a felelős állattartást erősítő programoknak, illetve mini menhelyként is működik. Idén szeretné az egyesület bővíteni a programjait, fejleszteni a telephelyét. Balogh Ernő, a szervezet elnöke elmondta, számítanak az állatbarátok adó egy százalékos felajánlásaira, hogy céljaikat elérhessék.


Hatvanhatodik adás: 2020. február 13.

Megnyílt az ökoturisztikai, oktatási és kutatási programoknak, madarásztáboroknak helyet adó Szalakóta látogatóközpont Sándorfalván, a szegedi Fehér-tó partján. A központot a szalakóták védelméért indított Life+ projekt kertében alakították ki, egy korábban gyűrűzőállomásként működő házat újítottak föl. A központot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja működteti. Tokody Bélával, a szervezet munkatársával Kovács Péter beszélget.


Hatvanötödik adás: 2020. január 31.

A 2020. év madara – az erdei fülesbagoly kampány első országos akciójaként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdetett, amiben bárki részt vehetett. Ezek alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy mit lehet tudni az erdei fülesbaglyokról, és miért hasznosak nekünk, embereknek. Orbán Zoltánnal, az egyesület szóvivőjével beszélgetünk. A riporter Kovács Péter.


Hatvannegyedik adás: 2020. január 16.

Nagyon nehéz és fárasztó évet tudhat maga mögött a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. De természetesen nemcsak rossz és negatív dolgok történtek velük, hanem legalább annyi, ha nem több jó és pozitív dolog is. A szervezet egyébként több szállal kapcsolódik Szegedhez is, hiszen a városban cicákat ivartalaníttattak, együttműködnek a Somogyi-könyvtárral és a Szegedi Vadasparkkal, valamint több oktatási intézményben is tartottak előadásokat. A 2019-es évről beszélgetünk Balogh Ernő elnökkel. A riporter Kovács Péter.


Hatvanharmadik adás: 2020. január 2.

Megkezdődött „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban” című projekt az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálásával. A projekt célja, hogy 2025-re a rákosi vipera természetvédelmi státusza javuló tendenciát mutasson, a kibocsájtásoknak és élőhelykezeléseknek köszönhetően 50 %-kal növekedjen a magyarországi rákosi vipera állomány. Halpern Bálint programvezetővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársával Kovács Péter beszélget.


Hatvankettedik adás: 2019. december 19.

2019-ben is a fiatalok oktatására és nevelésére fókuszált az Országos Állatvédelmi Alapítvány. Több település óvodájában, általános iskolájában és középiskolájában tartottak előadást a felelős állattartásról. Jövőre folytatják a preventív tevékenységet, de szeretnének létrehozni egy kis befogadói bázist, valamint bővíteni az ingyenes állatorvosi tanácsadói programjukat. Balogh Ernővel, a szervezet alapítójával Kovács Péter beszélget.