Állati percek

Állati percek


Ötvenedik adás: 2019. július 4.

A nyár a rovarok szempontjából ideális évszak arra, hogy új tanyát verjenek a lakásban, észrevétlen beosonjanak egy óvatlanul résnyire nyitva hagyott ajtón vagy ablakon. Ezeknek az illetéktelen betolakodóknak nem számít, hogy városban vagy falun élünk-e, vagy, hogy esetleg földszintes, vagy emeletes házban lakunk. Ha területet akarnak foglalni, akkor meg is teszik. Lőrinczi Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusával Kovács Péter beszélget arról, hogy milyen rovarokkal osztjuk meg az otthonunkat, sokszor úgy, hogy nem is tudunk róla.


Negyvenkilencedik adás: 2019. június 20.

Magyarországon mintegy 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget, és amelyik igen, az sem mindig fertőzött. A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben.Ha felfedeztünk egyet magunkban, vagy családtagunkban, minél hamarabb távolítsuk el bőrből, de nem mindegy hogy hogyan. Bosnyákovics Tünde, Csongrád megyei tisztifőorvossal Kovács Péter beszélget.


Negyvennyolcadik adás: 2019. június 6.

Ha minden jól megy, hamarosan megkapja az engedélyt a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete új Állatvédelmi- és Szabadidős Központja. A járási és a megyei hatósági állatorvos hamarosan terepszemlét tart. Nagyon bíznak benne, hogy megkapják a központ engedélyét, hiszen szeretnének már hivatalosan is megnyitni. Ugyanakkor állatvédelmi tevékenység már folyik a területen: a három kennelben vannak lakók, elkészültek a nyilvántartó kartonok és hamarosan összerakják a cica-lábadozó mobil házunkat is. Balogh Ernővel, a szervezet elnökével Kovács Péter beszélget.


Negyvenhetedik adás: 2019. május 16.

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket. Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.


Negyvenhatodik adás: 2019. május 2.

A humán gyógyászatban ma már teljesen elfogadott kiegészítő terápiás gyógymód a fizioterápia. A nyugati országokban az állatorvoslás területén is elterjedt kezelési forma. Idehaza csak pár éve működik e megelőző és kiegészítő terápia, amelyben szakképzett kutya fizioterapeuták dolgoznak együtt állatorvosokkal, a tapasztalatok alapján egyre nagyobb sikerekkel. A fizioterápia elsődleges célja a megelőzés, de a műtétek utáni rehabilitációban is nagy szerepe van. Ádász Lilla kisállat fizoterapeutával Kovács Péter beszélget.


Negyvenötödik adás: 2019. április 18.

A tavasz mindenki számára örömteli évszak. Az idő kezd melegedni, kirügyeznek a fák, újjáéled a természet. A sok szépen kívül azonban veszélyeket is rejt magában. Télen az állatok, ugyanúgy, mint az ember felélik tartalékkészleteiket. A tartalékok azonban végesek, és bizony a szervezet egyszer csak kimerül. Általában ez pont a tavaszi hónapokra esik. Ilyenkor kedvencünk minden különös ok nélkül kedvetlenné, bágyadttá válik, betegségekkel szemben sokkal fogékonyabb lesz és az eddig rejtett betegségek felszínre törhetnek. Balogh Ernővel, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítójával Kovács Péter beszélget.


Negyvennegyedik adás: 2019. április 4.

Hatalmas felháborodást keltettek Magyarországon is azok a fényképek, amelyeken halomra lövöldözött fehér gólyák mellett libanoni vadászok láthatóak. Nagyon sokan hangot is adtak nemtetszésüknek ezzel kapcsolatban, holott értelmetlen madármészárlásra nemcsak a mediterrániumban, hanem Európában, sőt Magyarországon is van példa. A helyzet sokkal összetettebb, mint az pár fényképről tűnik. Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét Kovács Péter kérdezi.


Negyvenharmadik adás: 2019. március 22.

Jó néhány internetes oldalon olvasható, hogy április 1-jétől tilos leverni a fecskefészkeket, még engedéllyel is. Az igazság ezzel szemben az, hogy már több mint húsz éve tilos leverni a fészkeket, a természet védelméről szóló törvény szerint. A kormányhivatal engedélyével eltávolíthatjuk ugyan a fészkeket, de kizárólag költési időszakon kívül. A fecske­fajok mindegyike védettnek számít Magyarországon, mivel állományuk az elmúlt években jelentős csökkenést mutat. Érdemes inkább segíteni őket, hiszen van megoldás. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.


Negyvenkettedik adás: 2019. március 7.

Idén ünnepli megnyitásának harmincadik évfordulóját a Szegedi Vadaspark, a jubileumot változatos programsorozattal köszöntik, és bővül az állatkert gyűjteménye is.  Tavaly elefántház nyílt, a tervek szerint idén ősszel újabb nagy fejlesztést adnak át, megnyílik az indiai vagy páncélos orrszarvúk bemutatója. Mindezekről és az elmúlt 30 évről beszélgetünk Veprik Róbert igazgatóval. A riporter Kovács Péter.


Negyvenegyedik adás: 2019. február 21.

Elképesztő összefogással hatalmas sikert ért el a Valentin Projekt, aminek az volt a célja, hogy a gazdátlan kutyák ellátására, gondozására és örökbeadásához gyűjtsön adományokat. A kezdeményezés január végén indult útjára Demény, a kötsög és az Eszkuláp Állatvédő Egyesület összefogása révén, ám hamar nagyobbra nőtt, mint azt a kezdeményezők remélhették. A szívmelengető felhívás villámgyorsan bejárta a közösségi oldalakat és a sajtót is, így egyre több emberhez eljutott az üzenet: a Valentin-napra szánt virág árát költsétek inkább egy rászoruló kutya életére. Németh Rékával, az Eszkuláp egyesület elnökével Kovács Péter beszélget.


Negyvenedik adás: 2019. február 7.

Az Állati percekben a civil szervezetekről lesz szó, amelyek többségükben adományokból tartják fenn magukat, így az egyik legnagyobb feladat a forrásteremtés. Az Országos Állatvédelmi Alapítvány szemszögéből próbálom most bemutatni ezt a tevékenységet, amit akár más területen dolgozó egyesületek, alapítványok is alkalmazhatnak saját céljaik érdekében. Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.


Harminckilencedik adás: 2019. január 24.

Kutyával is lehet ügyeket intézni a törökbálinti városházán. Emellett minden betérő kutyát megajándékoznak egy fogápoló rágósnackkel, a portán pedig chipleolvasó is működik, amennyiben egy elkóborolt kutya gazdáját kell megtalálni. Az országban egyébként Törökbálint az első, ahol ilyen módon reformálták meg az ügyfélfogadást. Elek Sándor polgármesterrel Kovács Péter beszélget.


Harmincnyolcadik adás: 2019. január 10.

Szegeden működik az Utcamacska Projekt, amelynek elsődleges célja, hogy ivartalanítással csökkentsék a városban a kóbor cicák számát. Felismerték, hogy túl sok az állat ahhoz, hogy menhelyekre, állatotthonokba, később pedig gazdához kerüljenek, arról nem is szólva, hogy egy utcán felnövő macska már túl vad ahhoz, hogy megszokja az ember közelségét. Ezért alkalmazzák az úgynevezett TNR módszert, valamint ivartalanítási akciót is hirdettek. Sárközi Kitti projekt-koordinátorral Kovács Péter beszélget.


Harminchetedik adás: 2018. december 28.

Több ezer fiatalt szólított meg 2018-ban az Országos Állatvédelmi alapítvány. Több nyári programra és táborba kaptak meghívást, ami nagyon fontos, hiszen ebből is látszik, hogy az oktatási intézmények egyre fontosabbnak tartják az állatvédelmet. Az alapítványnak nagy tervei vannak a 2019-es esztendőben is. Ami biztos, hogy az oktatást, az ivartalanítást, a tanácsadói tevékenységüket tovább folytatják, és bíznak abban, hogy egyre több állatbarát megismeri és elismeri a munkájukat. Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.


Harminchatodik adás: 2018. december 13.

Karácsony közeledtével minden állatvédő szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra az üzenetre, miszerint ne ajándékozzunk élő állatot karácsonyra. Egy állat – főleg egy kutya vagy egy macska – akár 10-15 évre is társa lehet az embernek, ezért fontos, hogy komoly, megfontolt döntés után határozzunk csak a négylábú családtagról. Balogh Ernővel, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítójával Kovács Péter beszélget.


Harmincötödik adás: 2018. november 29.

Most először mutatták ki kutatók mikro műanyagok és mikro szálak jelenlétét vadon élő állatok szervezetében. Az is kiderül, hogy ezek a mikroszkopikus részecskék már az emberi szervezetben is megtalálhatók. Azt még csak találgatják a tudósok, hogy ez milyen hatással van az emberek és állatok egészségére. Mindezekről Ilosvay György egyetemi adjunktust, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület elnökét Kovács Péter kérdezi.


Harmincnegyedik adás: 2018. november 15.

A keleti sünökről már volt szó az Állati Percekben, a közelgő tél miatt azonban újból aktuális a téma. A tüskés állatok elkezdték téli álmukat, egyes példányok viszont vagy betegek, vagy túl kicsik ahhoz, hogy álomba szenderüljenek. Ők segítség nélkül bizony elpusztulnak. Otthon, a kertünkben is átteleltethetjük a bajba jutott süniket, de kérhetünk segítséget vadasparkoktól, állatkertektől, valamint állatvédő szervezetektől is. A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete 2 éve indította Sünmentő-kommandóját, Balogh Ernővel, a szerveztet elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincharmadik adás: 2018. november 1.

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.


Harminckettedik adás: 2018. október 14.

Országosan egyedülálló együttműködés jött létre Tatabányán az ebrendészeti telep és a Segítő Kéz A Kutyákért Egyesület között. Évente átlagosan 400-600 kutya és mintegy 80 macska kerül be a telepre. Ezeknek az állatoknak a megmentése, új élethez, gazdához juttatása érdekében alakult meg az egyesület 2012-ben. Most Masnit, a leukózisban szenvedő cicát szeretnék mihamarabb gazdihoz juttatni. Bányai Krisztinával, az egyesület elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincegyedik adás: 2018. október 4.

Ma van az állatok világnapja, amelyet 1931 óta ünneplünk minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Balogh Ernővel, a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének elnökével Kovács Péter beszélget.


Harmincadik adás: 2018. szeptember 20.

Nem újkeletű dolog állatok alkalmazása rehabilitációs, terápiás célokból. Egyes kutatók szerint egészen az ősidőkig visszavezethető, amikor még természetfeletti erőket tulajdonítottak az állatoknak és azok szellemének. Manapság már ennél jóval kifinomultabban használják ki az állatok és emberek közti interakcióból fakadó pozitív élettani hatásokat. A kutyák a legelterjedtebbek az állatos terápia területén, hiszen könnyen elérhetőek, mobilak, jól motiválhatók, és kifejezetten jól értelmezik az emberi mimikát és testbeszédet. De hogy mitől lesz egy kutya terápiás, hol alkalmazzák őket és hogyan működik mindez egyáltalán, arról Kovács-Czirják Helgát, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület terápiás programkoordinátorát kérdezi Kovács Péter.