Százkilencedik adás: 2022. június 24.
A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.
Száznyolcadik adás: 2022. május 26.
Örökbefogadók jelentkezését várja a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. Céljuk, hogy a gondozásban lévő állatok szerető családhoz kerüljenek. Van olyan kutyus vagy cicus, aki több mint két éve él az Állatvédelmi- és Szabadidős Központban. A részleteket Balogh Ernő, a szervezet elnöke mondja el a következő percekben.
Százhetedik adás: 2022. május 12.
A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete ismét az állatbarátok segítségét kéri! Az állataik ellátása került veszélybe! A szervezetnek összesen száznyolcvanezer forintot kell összegyűjtenie ahhoz, hogy szűkösen ugyan, de átvészelhessék a májusi hónapot! Ebből az összegből állateledelt vásárolnának, gyógyszereket, számlákat fizetnének be. Emellett várják az örökbefogadók jelentkezését is – mondta el az Állati Perceknek Balogh Ernő, az egyesület elnöke.
Százhatodik adás: 2022. április 7.
A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének segít legújabb kampányában az Országos Állatjóléti Egyesület. Papp Vanda, a szervezet elnöke elmondta, ebben a hónapban a Licit az állatvédőkért nevű Facebook-csoportban befolyt összeget a vásárhelyi egyesület kapja majd meg. Ezen kívül szólt arról is, hogy milyen programjaik vannak, illetve, hogy hogyan segítettek az ukrajnai menekülteknek. A riporter Kovács Péter.
Százötödik adás: 2022. március 17.
Egyre több cica születik az utcán és az elhagyatottabb helyeken, de nagyon sok magánháznál is élnek ivaros macskák. Náluk már február végén elkezdődött az ivarzás, az első almok lassan meg is születnek. Bár már sokaknak úgymond a könyökén jön ki, de az egyetlen humánus megoldás a problémára az ivartalanítás. Erről beszélgetünk a következő percekben Balogh Ernő okleveles állatvédőrrel, a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesületének elnökével. A riporter Kovács Péter.
Száznegyedik adás: 2022. március 3.
Az Országos Állatvédelmi Alapítvány is felajánlotta segítségét az orosz-ukrán háború nyomán. A szervezet felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal és civil szervezetekkel, hiszen ebben a helyzetben a leghatásosabb az összehangolt segítségnyújtás. Minderről Balogh Ernő, az alapítvány alapítója beszél bővebben, aki kitért a tavaszi programokra is.
Százharmadik adás: 2021. december 9.
Mindjárt itt a karácsony, ilyenkor szinte minden állatvédő szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra az üzenetre, miszerint ne ajándékozzunk élő állatot karácsonyra. Egy állat – főleg egy kutya vagy egy macska – akár 10-15 évre is társa lehet az embernek, ezért fontos, hogy komoly, megfontolt döntés után határozzunk csak a négylábú családtagról. Balogh Ernőt, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítóját hallják a témában
Százkettedik adás: 2021. november 4.
Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.
Százegyedik adás: 2021. október 14.
Egyre terjed a címeres poloska, azaz a büdösbogár Magyarországon. Az adatok azt mutatják, hogy a főváros mellett a nagyobb városok, Pécs, Miskolc, Győr, Debrecen és Szeged a legfertőzöttebbek. Az árukereskedelemmel érkezett rovarok természetes ellenség hiányában és kedvező akklimatizálódásuk miatt remekül érzik magukat nálunk. Torma Attilával, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusával Kovács Péter beszélget.
Századik adás: 2021. szeptember 16.
Elérkezett az Állati Percek századik adása. Balogh Ernő, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítója értékelte az elmúlt időszakot, és kitért arra is, hogy nem állnak meg. Az Állati Percek tovább folytatódik érdekes és izgalmas témákkal.
Kilencvenkilencedik adás: 2021. augusztus 19.
Viszonylag észrevétlen, kistermetű tüskegombócok a keleti sünök. Életük nagy részében alszanak, hiszen téli álmuk október-novembertől egészen április közepéig tart. A fennmaradó időben táplálkoznak, párt keresnek, szaporodnak. Életmódjukat tekintve éjszakai állatok, nappal elrejtőznek. Bár lassúnak és lomhának tűnhetnek, ám mégis képesek elkapni akár a mezei egeret is. Ismerjük meg jobban őket, ebben Pethe Gyöngyi, a Sünbarát Alapítvány kuratóriumának elnöke lesz a segítségünkre. A riporter Kovács Péter.
Kilencvennyolcadik adás: 2021. július 29.
A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Éppen ezért ennek – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez, éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.
Kilencvenhetedik adás: 2021. július 8.
A Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete nem csak Hódmezővásárhelyen aktív. A sokrétű, állatvédelmi és prevenciós szervezet az állatmentésen túl, az ivartalanításra is felhívja a figyelmet. Emellett több oktatási intézménybe is ellátogattak már, most a pandémia idején pedig a közösségi oldalaikon hívták fel a fiatalok figyelmét a felelős állattartásra. A maroknyi, ám de annál lelkesebb csapat minden hónapban megküzd azért, hogy adományhoz jussanak és a védenceiket magas színvonalon elláthassák. Balogh Ernő elnökkel Kovács Péter beszélget.
Kilencvenhatodik adás: 2021. június 17.
Manapság háziállataink egyre meghatározóbb szerepet töltenek be életünk mindennapjaiban. Azonban a nagy meleg az állatok bioritmusának sem tesz jót, ami ellen a gazdáknak célszerű védekezni. A háziállatok a hőmérséklet extrém emelkedésére hasonlóan reagálnak, mint az emberek. A témában Balogh Ernővel, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítójával beszélgetünk. A riporter Kovács Péter.
Kilencvenötödik adás: 2021. június 3.
Miskolcon alakult meg az Országos Állatjóléti Egyesület. Papp Vanda, a szervezet elnöke elmondta, legfontosabb céljuk, hogy segítsék a többi állatvédő szervezetet, mindezt szervezett keretek között. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak majd az oktatás-nevelésre, és ha a járványhelyzet is engedi, országjáró körutat is tartanak, hogy személyesen is megismerjék az állatvédők munkáját, és egy-egy napon önkéntesként segítsenek nekik. A riporter Kovács Péter.
Kilencvennegyedik adás: 2021. május 6.
Még 2011-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy létre kellene hozni egy egyesületet, amelyik a rászoruló tengerimalacokon segít. 2012 októberében végül hivatalosan is megalakult az ország egyetlen, speciálisan tengerimalac-mentésre szakosodott „érdekvédelmi” szervezete, a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület. Beck Andrea, a szervezet sajtókapcsolatokért is felelős tagja elmondta, önkénteseik munkájának eredményeként az elmúlt években egyre többen csatlakoztak hozzájuk, így már több mint 1450 kisállatot mentettek meg, és találtak nekik valódi otthont és szerető családot. A következő percekben nemcsak erről, hanem magukról a tengerimalacokról és a helyes tartásukról is beszélgetünk. A riporter Kovács Péter.
Kilencvenharmadik adás: 2021. április 22.
Előadássorozatot tervez az Országos Állatvédelmi Alapítvány. Balogh Ernő, a szervezet alapítója elmondta, a vírushelyzet mérséklődése után a KontaktPont irodában lesznek majd az előadások, nemcsak állatbarátoknak, hanem állatvédőknek is, sok, színes témában. Hozzátette, a következő hetekben már elérhetőek lesznek alapvető információk a szervezet honlapján. A cél egyébként az, hogy egy kulturált párbeszédet alakítsanak ki minden állatbaráttal, ezzel fejlesztve a közös ismereteket. A riporter Kovács Péter.
Kilencvenkettedik adás: 2021. április 8.
Az Állati Percekben már többször volt szó a házi kedvencek ivartalanításáról, hiszen a felelős állattartáshoz az is hozzá tartozik, hogy megelőzzük a nem kívánt szaporulatot, és mindent megtegyünk kutyánk vagy macskán egészségéért. Úgy tűnik, az utóbbi időben kezd célba érni ez az üzenet, és egyre többen keresik fel az állatorvosokat. Szigeti Gábor, a szegedi Vezér Állatorvosi Központ vezető állatorvosa úgy látja, a gazdák már nemcsak akkor viszik kedvencüket, ha az sürgős ellátásra szorul, hanem a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A riporter Kovács Péter.
Kilencvenegyedik adás: 2021. március 25.
Készül a látogatók fogadására a Szegedi Füvészkert. Németh Anikó igazgató elmondta, multifunkcionális bejárati épületet építenek, és egy kilométer hosszan újraaszfaltozzák a sétálóutat is. A munkálatokat most végzik, hogy nyitás után a látogatóknak ne egy építkezésen kelljen átverekedni magukat. Emellett kialakítanak egy állatbarát kertet is, ahol a látogatók információkat is kaphatnak arról, hogy hogyan legyen a saját kertjük is állatbarát. A riporter Kovács Péter.
Kilencvenedik adás: 2021. március 11.
Állatbarát lett a Ferencvárosi Önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy az irodákba, ügyfélszolgálatokra érkezők mostantól bevihetik 35 kilogrammnál nem nagyobb kutyájukat, kisállatukat. De nemcsak az ügyfelek, hanem a dolgozók is érkezhetnek a munkába kisállatukkal. Természetesen vannak egyéb alapvető szabályok is, amelyeket be kell tartania a gazdiknak. Döme Zsuzsanna alpolgármesterrel Kovács Péter beszélget. (Kép forrása és bővebb információk ezen a linken.)
A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt online tartotta meg tisztújító közgyűlését a Magyar Állatvédők Országos Szervezete. A jelenlevők száz százalékos, a teljes tagság nyolcvan százalékos többséggel szavazta meg újra az elnökséget, így a mandátumunk 2025-ig hosszabbodott meg. Mészáros Gabriellával, a szervezet elnökével Kovács Péter beszélget a jövőről, az állatvédelem helyzetéről és a kormányzat reformtörekvéseiről is.
Nemcsak az állatokon, hanem a nehéz sorsú állattartó családokon is segít az Országos Állatvédelmi Alapítvány. Persze itt is az a cél, hogy kevesebb kóbor kutya vagy cica legyen az utcán, hiszen sokan amiatt kényszerülnek megválni kedvencüktől, mert nem tudják már gondját viselni. Erről lesz szó a következő percekben, Balogh Ernő alapítóval Kovács Péter beszélget.
Nyugdíjas korba érve döntött úgy Ágostonné Mikus Erzsébet, hogy szabadidejét az állatoknak szenteli. Már évek óta tevékenykedik állatvédelmi aktivistaként, önállóan, hiszen egyetlen szervezethez sem tartozik. Legfontosabb célja, hogy szűkebb lakókörnyezetében felhívja az emberek figyelmét a felelős állattartásra. Most pedig azért kampányol, hogy a kutyusok bilétát kapjanak gazdáiktól. A riporter Kovács Péter.
Nehéz évet tudhat maga mögött az Országos Állatvédelmi Alapítvány is. Balogh Ernő, a szervezet alapítója elmondta, ebben az évben abban reménykednek, hogy sikerül bepótolni a tavalyi évben elmaradt, személyes programjaikat, amelynek középpontjában az állatvédelmi prevenció áll. Hozzátette, több témát is érintenének, így például az ivartalanítás fontosságát vagy a halálos és fertőző cicabetegségeket. A riporter Kovács Péter.
Hamarosan itt a karácsony, nagyon sokszor kutyusunknak, cicusunknak is jut egy-egy falat az ünnepi asztalról. Ez veszélyes is lehet, hiszen vannak kifejezetten olyan ételek, amelyeket tilos állatainknak adni. Előfordul az is, hogy kutyánk „kiszolgálja magát”, és az elől hagyott szaloncukrot habzsolja be csomagolással együtt. Egyébként nemcsak mi emberek, hanem a kutyák is elgyengülnek a csokoládéval, édes süteményekkel, vagy dióval megrakott karácsonyi táltól. A csoki elfogyasztása a kutyák számára azonban életveszélyes lehet. A tej- vagy az étcsokiban található theobromine az állatok számára mérgező és szörnyű károkat okoz a szervezetükben. Hogy mire figyeljünk oda ilyenkor, és hogy télen hogyan tápláljuk kedvencünket, arról Dr. Kovács István állatorvost Kovács Péter kérdezi.
Nehéz volt a 2020-as esztendő az állatvédelemben. Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnöke elmondta, nemcsak náluk, hanem több tagszervezetüknél is adódtak nehézségek, emellett azt is tapasztalta, hogy a vírus első és második hullámában is volt olyan szervezet, amelynek az állatok etetése is gondot okozott. Hozzátette, ha nem lenne járvány, a helyzet akkor is kritikus lenne, hiszen hathatós állami segítségre lenne szükség. A riporter Kovács Péter.
Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Kovács Péter beszélget.
Megnyitotta első sünispotályát a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete a városban. A létesítmény a Jane Goodall Sünispotály nevet kapta. Balogh Ernő, a szervezet elnöke elmondta, az átmeneti menedékben sokkal jobb és természetesebb környezetet tudnak biztosítani a tüskéseknek. Hozzátette, ilyenkor ősszel a fiatal, késő őszi almokat teleltetik, de tavasszal és nyáron is a süniket szolgálja majd az ispotály. A gyűjtésben a Jane Goodall Intézet segített. Kovács Péter interjúja következik.
Nyolcvanegyedik adás: 2020. október 15.
Már készül a télre a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. Ezzel kapcsolatban korábban gyűjtést is kiírtak, de az összeg töredéke érkezett csak be. Balogh Ernő, a szervezet elnöke elmondta, továbbra is várják az állatbarátok segítségét, hogy minden eszközt megvásárolhassanak a téliesítéshez és kijavíthassák a rossz faházuk tetejét. Hozzátette, cicákat, kutyusokat és süniket gondoznak a központban, a lehetőségeikhez mérten próbálnak segíteni, azonban a férőhelyeik végesek. A riporter Kovács Péter.
Közzétette az adóhatóság az 1 % felajánlások összegét. Az Országos Állatvédelmi Alapítványnak összesen 7 fő ajánlotta fel adója 1%-át, amely kicsivel több, mint 24 ezer forint. Balogh Ernő, a szervezet alapítója elmondta, rendkívül meglepődtek, hiszen nem gondolták volna, hogy bárki is őket jelöli meg a bevallásnál, mint kezdeményezett. Az alapítvány prevenciós szervezet és bár rendkívül fontos és hiánypótló munkát végeznek, az emberek ritkán támogatják ezt a fajta tevékenységet. A riporter Kovács Péter.
Hetvenkilencedik adás: 2020. szeptember 10.
Nem újkeletű dolog állatok alkalmazása rehabilitációs, terápiás célokból. Egyes kutatók szerint egészen az ősidőkig visszavezethető, amikor még természetfeletti erőket tulajdonítottak az állatoknak és azok szellemének. Manapság már ennél jóval kifinomultabban használják ki az állatok és emberek közti interakcióból fakadó pozitív élettani hatásokat. A kutyák a legelterjedtebbek az állatos terápia területén, hiszen könnyen elérhetőek, mobilak, jól motiválhatók, és kifejezetten jól értelmezik az emberi mimikát és testbeszédet. De hogy mitől lesz egy kutya terápiás, hol alkalmazzák őket és hogyan működik mindez egyáltalán, arról Kovács-Czirják Helgát, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület terápiás programkoordinátorát kérdezi Kovács Péter.
Hetvennyolcadik adás: 2020. augusztus 27.
Megszületett Dia, az első szegedi zebra. A csikó augusztus 12-én látta meg a napvilágot, és már a látogatók is megnézhetik a kifutóban. De nemcsak a kis zebrának, hanem Csülöknek, az első szegedi orrszarvúnak is örülhetnek a látogatók. Az állat a Nyíregyházi Állatparkból érkezett, ő egyébként Magyarország első indiai orrszarvúja. A fajmentő tenyészprogram hozzájárulásával maradhatott az országban. Veprik Róberttel, a Szegedi Vadaspark igazgatójával Kovács Péter beszélget.